MagamrólA középiskolában döntöttem el, hogy pszichológus leszek, amikor iskolapszichológusunk felolvasta Borges versét: Pillanatok. Ez a vers és az ő előadásai nyitották meg előttem azt az utat, amit azóta is járok és próbálok minél jobban bejárni és segíteni másoknak is megtalálni. Ennek az útnak a célja Jorge Luis Borges verséből idézve a következő: Ha újra élhetném az életem, A középiskola után újabb tapasztalásokkal és tanulmányokkal bővítettem addigi tudásomat és élményeimet. Szakmai utam főbb állomásai: A képzés területén:
A munka területén:
Magánéletem főbb állomásai: Damján, Boglárka és Csongor születése, számtalan hátizsákos utazás és hegymászás, nemezelés, kertészkedés...legújabban megismerkedtem a bőrművesség rejtelmeivel, ami kapcsán igen sokat tanultam magamról. Munkámban ötvözöm mindazt, amit tanáraimtól, csoporttársaimtól és szakkönyvekből tanultam, azt amit az emberekkel való találkozás során tapasztaltam és amit a mindennapokban átélek és megoldok. Gondolkodásomnak két fő pillére van: a Rogersi kliensközpontú és az Ellisi racionális-érzelmi hozzáállás. Módszerem eklektikus, figyelembe véve az adott ember képességeit és elakadásait. Előszeretettel használom az Ellisi aktív-direkt cáfolásokat, de ugyanúgy a művészetet és a csendet is. Minden technika felett legfontosabbnak tartom a személyes találkozás, együttérzés, megértés erejét, ha két ember ugyanazon a problémán dolgozik , tekintetük találkozik, megérzik egymás erejét , képességét és ezt el is kezdik használni a kiteljesedés érdekében, akkor bármilyen ügyről legyen is szó, annak előre kell mozdulnia. A sikeresség fő mozzanatai a kölcsönös tisztelet, egyenrangúság, őszinteség és motiváltság. |
|